Amikor szóba kerülnek a fermentált ételek, az általános vélekedés az, hogy mindenki óvakodjon tőlük, akinek problémája van a hisztaminnal. Valójában azonban nem ennyire fekete-fehér ez a helyzet.
A baktériumok háromféleképpen viselkedhetnek:
1. Hisztaminszintet növelő baktériumok (megtalálhatóak a fermentált ételek többségében és a joghurtokban)
- Lactobacillus casei
- Lactobacillus reuteri
- Lactobacillus bulgaricus
2. Semleges baktériumok:
- Streptococcus thermophiles (joghurtban megtalálható)
- Lactobacillus rhamnosus
3. Hisztaminszintet csökkentő baktériumok:
- Bifidobacterium infantis (anyatejben megtalálható)
- Bifidobacterium longum
- Lactobacillus plantarum
- Néhány földbaktérium
Van már néhány kutatás, melyek bevizsgáltak néhány fermentált ételt hisztamin szempontjából. Egy ilyen vizsgálatnak az eredménye például, hogy a koreaiak nemzeti eledelének, a kimcsiben (és a kefírben is egyébként) megtalálható Lactobacillus rhamnosus serkentik a H2 es H3 hisztamin receptorokat, emellett gyulladáscsökkentő hatásuk is van. A kimcsiben talált Lactobacillus sakei probio 65 ezen felül gátolja az IgE ellenanyag és a interleukin sejtfehérje termelését, melynek hatására ígéretes javulások figyelhetőek meg atópiás dermatitis esetében.
Fűszerek tekintetében azt is sejteni lehet, hogy a kimchiben található fokhagyma, gyömbér és újhagyma szerepe (a fokhagyma önmagában is antihisztamin hatású) jelentős szerepet játszhat a hisztamintermelődés lassításában.
A fenti eredményeket mintegy gondolatébresztőnek szántam: mindenki döntsön tehát saját belátása szerint, hogy kerüli-e az erjesztett ételeket vagy sem. Csupán arra szerettem volna rávilágítani, hogy a savanyított zöldségek nem feltétlenül és automatikusan kerülendő rosszak alacsony hisztamintartalmú étrend esetén sem.
Források:
http://thelowhistaminechef.com/histamine-safe-ferments/
http://www.bulletproofexec.com/why-yogurt-and-probiotics-make-you-fat-and-foggy/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése